Író: Loveful

Fordító: Aya

Párosítás: csak kicsit Schu x Aya

Kommentár: Omit meglátogatják… és ekkor veszi kezdetét a borzalom…

/…/ =Schu telepátiája és gondolatai

”…”=beszéd

(….)= az én kommentárom

Húsvéti látogatás Omi részére

Egészen izgatott volt. Mióta ők nyolcan együttlaktak, és mióta Schwarz és Weiss együtt hajtották végre a feladatokat az élete gyökerestül megváltozott. 17 évesen bérgyilkosnak lenni ez már alapban nem volt normálisnak nevezhető de most minden nap egy élménnyé vált.

De a fiú mai izgalmáért más volt a felelős, ma meglátogatta az osztályából valaki. Egyrészt nem kellene az illetőnek okvetlen kiderítenie a „munkájáról” dolgokat, másrészt még rejtély volt hogy ma megint mi fog történni. Ehhez Crawfordnak kellene lenni, akkor tudná, hogy ma mi fog történni.

Borzongással teli gondolatokkal állt fel a konyhaasztaltól.

’’Kérlek titeket csak legalább ma kivételesen, viselkedjetek egy kicsit.” Egy oldaltekintettel nézte a németet, aki vigyorogva a székre hajolt aztán a csapat többi tagját. Bárcsak minden jól menne.

Dél körül csengettek és Omi beengedte a másikat. Vegye kezdetét a játék. Remélhetőleg hamar eltelik az idő… a fiatal gyilkos életében először imádkozott Istenhez hogy minden rendben legyen.

/Ne hagyd, hogy ezt Fart megtudja./

/Kifelé a fejemből./

A német mentális kacagása már kegyetlen sejtéseket ébresztett a fiúban. Szent Bimbam mi akart ez lenni??

A folyosón végig mentek. Amikor a nappaliknál jártak meghallották, hogy valaki telefonál.

’’A tegnapi éjszakát meg kell ismételnünk…Oh én még rég nem mutattam meg neked mindent…mi?...Igen persze…Bármit, amit csak akarsz…Oh én ott igen flexibilis vagyok…mivel húsvét van ,bármely pózt kiválaszthatod…tessék?...Igen a húsvéti tojás keresés szintén…”O,o

YOJI!! Az isten szerelmére… ez nem lehet igaz. Muszáj volt a Playboy No One-nak pont most megbeszélnie az utolsó és következő szexet  a  husikájával…telefonon keresztül?????

Omi érezte, hogy a látogatójának a tekintete rajta nyugszik, ezért zavartság mászott az arcára. Istenem milyen égő. Húsvéti tojáskeresés… segítség… gyorsan tovább húzta a vendégét, hogy kitérjen a többi kellemetlenség útjából. De hogy még egyszer megemlítsem nyolcan laktak egy fedél alatt….

A következő sokk jutott az apróságnak, amikor is egy olyan csörrenés zaja futott végig a házon, amit nem lehetett nem meghallani.

Ahogy az várható volt a konyhában káosz uralkodott. A drága vitrin amiben az étkészlet volt… tányér, poharak és csészék… minden egyben egy cseréphalmaz. És ennek a halmaznak a közepén állt valaki, aki megilletődötten a malőrt bámulta, azután rávetette tekintetét a barátjára és megrántotta a vállát. Ó jaj… már csak a vitrin miatt is gondok lesznek Crawforddal. Végül is a lakás nem volt focipálya, és már biztos, hogy százszor meg lett kérve Ken-kun hogy legalább addig tartsa kordában a lábait, míg a labdával együtt kinn van. Éppen mondani akart még valamit a fess focista, amikor is egy dühös hang kihallatszott.

’’KEN!!!!!!!!!!” Pont most….az említett Ken hirtelen, felkapta a labdát és megpróbált minél gyorsabban Crawford lővonalából eltűnni… és menekülési gyorsasággal elhagyta a házat azzal a hozzászólással :

’’Omi-kun tedd azt, ami épp eszedbe jut, kívánj neki kellemes húsvétot  vagy valami ilyesmit, de csinálj valamit, hogy az előnyöm elég nagy legyen.” Ezután eltűnt.

Omi kétségbeesetten megrántotta a vállát. Mintha az, valamit is segítene. Először is Crawford már így is tudta hogy Ken-kun a három perc alatt hova jutott, és másodszor nem vágyott arra hogy kikezdjen a legidősebbel. A focista igazán kihagyhatná ebből.

Egy bocsánatkérő mosollyal továbbvezette a szőke apróság a kissé már zavartan tekintő vendégét.

’’ Te hülye kurva…először hagyod hogy rád sózzák azt az idióta bőrt , még gyerektartási pénzt sem kapsz és bőgsz össze vissza ha megkapja méltó büntetését? Én ezt annyira szemétségnek találom, hogy a legrosszabbak még újra is születnek *arg* nem csak az apa egy segg… a fia ugyanúgy.

Miért kellene ennek a csávónak a feltámadását ünnepelni… megőrültél???

O,o

’’Ehm… ez itt Farfarello. Ö mindent utálj… Istent, a templomot és minden, ami velük kapcsolatos…

Húsvét minden évben ugyanaz… ha egy templomi adást vetítenek a tv-ben, úgy szidja, mint a verebek. Ma úgy tűnik talált valamit Jézus anyjáról, Máriáról. Legtöbbször úgy végződik…”újabb csörömpölést és zajt lehet hallani…’’hogy széttöri a televíziót… Lényegében minden év karácsonyán és húsvétján új tévét kell vennünk.”

Lassan észre lehetett venni a 17 éves cicuson hogy kétségbe esett. Miért nem tudta a látogatóját legalább a szobájáig elvezetni, anélkül hogy a föld alá szeretne süllyedni??? Csak végre eltűnni a szobába…

Csodálkozva megállt, amikor Nagi szobája mellett haladtak… ez volt az első alkalom, hogy az ajtó nyitva állt. Amikor benézett észrevette a PC-t, ami a szokáshoz híven be volt kapcsolva.

De… oh nee ez... ez nem lehetett igaz. Ez meg mi volt? A legújabb képernyővédője a legfiatalabb tagnak… egy húsvéti nyuszi ugrált a monitoron és hozzá egy teljesen gyerekes dallam. A telekinetikus vajon teljesen bekattant? Ó igen apropó telekinézis… ez szokásosan tipikus volt… gonosz… piszok… a legfiatalabb éppen a szobájában lebegtette a holnapi keresésre szánt húsvéti tojásokat… és mit kap ő maga Omi Tsukiyono? Ő már megint üresen távozna. Mint minden évben. Ez szemétség volt. Mialatt Omi vendége némán a lebegő tojásokat bámulta és lassan elkezdett azon gondolkozni, hogy mindben rendben van e vele addig a szőke Omi szemei üvegessé váltak és minden arra utalt, hogy mindjárt egy könnyzuhatag fog lecsordulni. Ez olyan szemétsééééééééég volt…

Végre…. a szobájáig vezető utat megtették és Omi meg is könnyebbült… milyen egy kegyetlen vállalkozás.

-                     egy másik szobában-

’’ szegény Weiss picur. Erre a napra fizetek neked egy fagyit. ’’Crawford helyre tolta a szemüvegét és akarata ellenére állatian kellett vigyorognia…bármennyire is sajnálta a picurt…a napnak még nem volt vége.

-vissza Omi szobájába-

Végre a két diák az iskolai dolgokkal foglalkozhatott. A feladataikba mélyülve síri csend volt. De Omi élvezte a csend egy jó jel volt, és jó érzéssel töltötte el. Vagy talán nem?

Kicsit később zajokat lehetett hallani. Eléggé EGYÉRTELMÜ zajokat.

’’Hmmm…. ez jóóóóó….”

’’Ahhhh…”

 Ehhez egy nyikorgást és zörgést a falon.

’’Schuuuuuuuuu…”

Omi lehajtva hagyta a fejét. A legnagyobb szégyen. Miért pont most és ma kell Ayának és Schunak kiengedni szexuális vágyaikat. Egy másik szobából Nagi ordított az egész házon keresztül: ’’Hé nem tudjátok kicsit halkabban kiélni az orgazmusotokat??

Ominak a kétségbeesés könnyei futottak az arcán. Ez az egész nem lehet igaz… nem nem nem… miért pont neki kellett ezekkel a kínos emberekkel együtt élnie. Nem hagyta abba a szipogást. Nem csak hogy égő volt mivel látogatója volt… milyen egy hülye húsvétok voltak ezek???

*Epilógus*

Nyolcan ültek a reggeliző asztalnál. Az élet nem változott a Schwarz/Weiss házban. Csak, néha ha a suliból jött, akkor nézett Omi gonoszan a lakótársaira. És most a hétvégén… amikor úgyis mindannyian a reggeliző asztalnál ültek Schuldig felnézett. ”Mond csak Omi… miért nem jön az iskolai barátod látogatóba???

Ez volt az a pont, ahol a német szerencsésnek mondhatta magát, hogy a szőkének nem voltak éppen kéznél a dartsok. Vagy hogy Omi semmi éleset nem tartott a kezében.(Különben elég ronda foltok lettek volna a padlón, amitől Crawford megint őrjöngött volna.)

-OWARI-